2013. május 17., péntek
A ’DOKTOR ÚR’ KUTYÁI
Egy Sárospatak határában, a szőlőhegyre nemrég telepített diófa liget-részletet lát itt a nyájas olvasó.
Férjem középiskola óta testi-lelki jó barátja, Ádám telepíttette.
Ám a környék nem csak a csonthéjas gyümölcsök, hanem az ebek legváltozatosabb fajtáinak is paradicsoma.
Mikor én az 1970-es években oda édesedtem, éppen puli tenyészetéről volt többek között híres az öröklött, ma már jókora tanyabirodalom.
Verseny-győztes Dorozsmai Zsellér Betyár és neje Csitri fajtiszta utódaiért öt évig sorban álltak illetve írtak a vevők Amerikától Japánig. Aztán Betyár elhunyt, és a tenyészet abbamaradt. Pontosabban nem egészen. A környező tanyákra is szétszármazott utódai balkézről, akarom mondani bal mancsról szépszámú kölyköt nemzettek a helybéli kutya-hölgyeknek.
Ma két hatalmas fehér kuvasz, egy fajtiszta aprótermetű foxi és egy ugyancsak kistermetű keverék alkotják a kennelt.
Köztük és a pulik között volt még vagy fél tucat másik. Mindegyikőjükre nem is emlékezem. Leginkább a nagytermetű koromfekete keverék dogra. Csak Csúnyapofájunak emlegetem még most is, nem is a félvér buldog feje, mint inkább a gonosz tekintete miatt. Pedig volt rendes polgári neve is: Elza. Minden bizonnyal érezte-tudta az ellenszenvemet, mert ahol tehette, riogatott. Például dühös morgással elterült a tornác végi budi ajtaja előtt, mikor észrevette, hogy megközelíteném.
A mostani foxi bátyja, Fickó is szolgált a háznál. A világ csavargója volt. Hol a városból, hol valamelyik szomszéd faluból vásárolta haza a gazdája. Előfordult, hogy újság apróhirdetésben kerestette. Utóbb a környék hajléktalan csavargói ebből éltek telente. Nem volt nehéz dolguk. Az eb minden arra kerékpározót megkísérelt lerántani a nyeregből, a többi már csak az ő elszánt merészségükön múlott. Így tűnt el véglegesen.
Mint ahogy Gyöngyi, a nőstény kuvasz is. No, ő csak napokra. És 2-3 hete. Jókora pocakkal. Mikor visszatért sovány volt, nyúzott, nem győzték etetni, de még jól sem lakott, máris elsomfordált. Ám sikerült követni. Nem kellett messzire. A tanya főépületétől alig száz méternyire emelkedik a Kaolin Domb. Ennek alján egy istentelenül szűk nyílású lyukba hátrált be, veszedelmesen vicsorogva, ahogy észrevette a kéretlen kísérőket.
Fiai-lányai neme, száma, fajtája mindmáig ismeretlen; olyan féltékenyen őrzi őket tán nem is annyira a tanya kétlábú, mint inkább négylábú lakóitól.
Erre meg is van minden oka. Az állatok szigorúan őrzik nem csak a rájuk bízott értékeket, de a fizikai erejük biztosította hierarchiát is. Egy harmadik kotorék eb a féltékeny hím kuvasz mancsai között törte a gerincét. Nem kizárt, hogy az előző kis drótszőrű ebből a számára előnytelen kőrből kereste-és találta meg a kitörést.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése